Először is tegyük tisztába a legáltalánosabb tévhiteket, amelyeknek a legtöbbje köszönőviszonyban sincs az igazsággal:

 

Sokan azt gondolják, hogy az ivartalanítás rossz és kellemetlen dolog, ami többek között rontja kedvencünk kedélyállapotát, a tények azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. A beavatkozás nemcsak a túlszaporodást előzi meg, de sokféle betegségtől (pl.: emlődaganat, gennyes méhgyulladás, heredaganat stb.) is megóvja négylábú barátunkat. Természetesen az ivartalanítás kedvező egészségügyi hatásaival elsősorban az időben elvégzett ivartalanítás esetén számolhatunk (az ivarérés után, de 2 éves kor előtt).

boldog kutya, macska
 

Tévhit, hogy a nőstény kutyáknak és macskáknak legalább egyszer elleniük kell az életük folyamán, hogy boldogok és egészségesek legyenek. Az állatok esetében a párzás ugyanis nem örömforrás vagy tudatos családtervezés, hanem pusztán hormonális hatások eredménye, így boldogtalanok sem lesznek, ha ezek kimaradnak az életükből.

Tévhit, hogy az ivartalanított állatok elhíznak. A hízás ugyanis inkább a mozgásszegény életmóddal és a túltáplálással van összefüggésben. Az ivartalanítást követően az állatok életfenttartó energiaszükséglete kb. 15-20 %-kal csökken. Ha a kedvencünk a beavatkozást követően is ugyanazt a táplálékot kapja, ugyanolyan mennyiségben, akkor szépen el fog hízni! A műtétet követően 15-20 %-kal kell/kellene csökkenteni a takarmány mennyiségét vagy ivartalanított állatok számára gyártott táppal kellene őket táplálni.

Tévhit, hogy kínzásnak tesszük ki vele az állatot. A műtétben nincs semmi kínzás. A műtétet a rendelőnkben is korszerű körülmények között végezzük el. Az altatás előtt alaposan megvizsgáljuk a beteget és a beteg egészségügyi állapotának megfelelő gyógyszereket használjuk (az esetek jelentős részében már az emberek altatására használt szereket alkalmazzuk). Az altatás korszerű altatógéppel történik, a kedvencünket őrzőmonitor figyeli a műtét alatt (EKG, légzésszám, vérnyomás, oxigénszaturáció, testhőmérséklet) és azonnal riasztja az orvost, ha a paraméterek a beállított riasztási szintet elérik! Ezáltal minimálisra tudjuk csökkenteni a beavatkozás kockázatát. Az operáció alatt végig infúziót kapnak az állatok. Kiemelt figyelmet szentelünk a műtét alatti és az azt követő fájdalomcsillapításra. Otthonra is hat napra elegendő fájdalomcsillapítót adunk a lábadozás idejére.

Tévhit, hogy ezzel beavatkozunk a természet rendjébe. Ezt ugyanis már évezredekkel ezelőtt megtettük, amikor a kutyák és macskák vadon élő őseit háziasítottuk, életterüket megváltoztattuk. A ,,be nem avatkozás” adott esetben túlszaporodott kutya- és macskapopulációhoz vezet, ami még több utcán kóborló állatot eredményez.

Tévhit, hogy az állatorvos ezekből a műtétekből szeretne meggazdagodni. Az ellések levezetése, az alom egészségügyi ellátása és vakcinázása, illetve az ivartalanítás elmaradása miatt kialakuló súlyos betegségek kezelése ugyanis hosszú távon sokkal több profitot biztosítana számára. Az ivartalanítás ugyanakkor az állatorvos számára is költséget jelent, hiszen ő biztosítja a minőségi varróanyagot, az eszközöket, a gyógyszereket és az egyéb műtőfelszereléseket.

De miért annyira fontos az ivartalanítás?

Az ivartalanítás nem divathóbort. Egyetlen nem ivartalanított kutyapár 10 év alatt akár 20 millió kutyakölyköt eredményezhet (ha évenként kétszeri kölykezéssel, alkalmanként négytagú alommal számolunk, és feltételezzük, hogy egyenlő arányban születnek nőstények és hímek, és a nem ivartalanított utódok ugyanilyen ütemben tovább szaporodnak). Így, már érthető, ha azt mondjuk, hogy a túlszaporodáson, az utcán kóborló kutyák számának csökkentésén egyedül a menhelyek vagy a jószándékú örökbefogadók nem tudnak segíteni. Kizárólag az ivartalanítás nyújt erre hatékony megoldást, arról nem beszélve, hogy számos megbetegedéstől és a tüzeléssel járó kellemetlenségektől is megóvhatjuk a kedvenceinket.

anya kutya

Az ivartalanítás minimális kellemetlenséggel jár együtt, de nagyon sok pozitív hatása van kedvencünkre nézve. A nőstény állatok esetében kizárja az életveszélyes és gyakran halállal végződő gennyes méhgyulladás lehetőségét, de jelentősen csökkenti a rosszindulatú emlőrák kockázatát is. Ezek, a betegségek az esetek jelentős részében idősebb korban jelentkeznek, amikor nagyobb az altatás kockázata is.

Az ivartalanított kutyák tovább élnek, mint azok, amelyeket nem fosztottak meg ivarszerveiktől – állítják amerikai kutatók. Az élethosszkülönbség jelentős: másfél év! A Georgiai Egyetem kutatói 40000 kutyus állatorvosi adatait elemezték. A számításaik alapján az ivartalanított ebek átlagosan 9,4 évet éltek meg, míg a nem ivartalanítottak 7,9-et.