Házi kedvencek

A vér- és laborvizsgálatok jelentőségéről

Mikor célszerű vér- és laborvizsgálatot végeztetni a házi kedvencünknél?

Fiatal állatoknál évente egyszer, idősebbeknél hat havonta célszerű minőségi és mennyiségi vérképet nézni, illetve biokémiát (máj, vese, hasnyálmirigy stb. működésére irányuló paraméterek). Szívférgességre minden évben a szúnyogszezon várható kezdete előtt egy hónappal javasolt a kedvenceinket leszűrni.

Fiatal cicákat a vakcinázásuk elkezdése előtt (pl.: FeLV, FIV, FIP stb.).

Fertőző betegség gyanúja esetén (pl.: parvovírus okozta bélgyulladás, coronavírus okozta fertőzés, Giardia stb.).

Műtétek előtt, főleg az idősebb páciensek esetén, vagy ha az állatkánk hirtelen sokat fogyott vagy hízott.

A kan kutyák ivartalanításáról

Állategészségügyi szempontból a kan kutyák ivartalanítása is indokolt! A kan kutyáknál, főleg az idősebb állatoknál, egyre gyakrabban találkozunk a prosztata jóindulatú és rosszindulatú megnagyobbodásával. Ezek közül a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás ivartalanítással megelőzhető, illetve gyógykezelhető. Az elmúlt időszakban sok olyan idős kutyával találkoztam, amely végbélnyílása körül egy jóindulatú daganat alakult ki. Ebben az esetben is az ivartalanítás a megoldása a problémának. A viselkedési problémák közül csak az ivarzó szukák miatt szökő kan kutyák esetében jelent megoldást az ivartalanítás! A rejtett heréjű állatok esetében is javasolt az ivartalanítás, ugyanis a le nem szállt here a magasabb hőmérséklet miatt hajlamos a daganatos elváltozásokra.

Az ivartalanítás lehet sebészi vagy ún. „kémiai”, amikor egy implantátumot helyezünk be az állat bőre alá, amely kb. hat hónapon keresztül felfüggeszti a tesztoszteron nevű hormon termelését. A „kémiai” ivartalanítást nagyon idős, az altatás szempontjából rizikós (szívbeteg, vesebeteg, májbeteg stb.) betegeknél szoktuk javasolni, ugyanis a készítmény drága és hat havonta ismételni kell!

Vigyázat! Egy ,,rossz” kutya lehet, hogy csak beteg!

Egy kutya sokféleképpen jelezheti, hogy valami nem stimmel az egészségével. A szokásos tüneteken kívül az egészen furcsa viselkedés, felvett rossz szokás is figyelmeztethet bennünket arra, hogy baj van.

Az állatvilágban nem ritka az ,,öngyógyítás”. Éppen ezért előfordulhat, hogy még mielőtt valamilyen okból kifolyólag megbetegednének (például vitaminhiány következtében), sajátos viselkedéssel igyekeznek helyzetükön javítani. Ezekre jobb, ha figyelünk és megtanulunk különbséget tenni rosszaság és tünet között. Íme a leggyakoribb ,,rosszaságok”, amelyek hátterében valamilyen betegség állhat.

Gyakori kutyaszokás, hogy az eb a falat vagy a földet nyalja. Ilyen esetekben lehet, hogy kedvencünk kalciumhiányban szenved, amit így próbál pótolni. Ha pedig azt látjuk, hogy folyamatosan rágja, harapja a körmét, valószínűleg allergiás valamire, Ha az utóbbit tapasztaljuk, azonnal forduljunk állatorvoshoz, aki segíthet kiszűrni azokat az ételkomponenseket, amelyek allergiás reakciót váltanak ki a kutyusból.

Az is aggodalomra adhat okot, ha egy jó viselkedésű kutya minden ok nélkül agresszívvá válik, vicsorog és harap. Ilyenkor is a lehető leghamarabb állatorvoshoz kell vinni, hogy a megfelelő vizsgálati módszerekkel az esetleges egészségügyi okokat kiküszöböljük. Ez a viselkedésbeli zavar utalhat idegrendszeri megbetegedésre vagy rendellenes pajzsmirigyműködésre.

Szintén problémát jelezhet, ha az egyébként életvidám, játékos kutyánk feltűnően sokat alszik, vagy nem érdekli a játék, esetleg nem reagál a hívószóra. Ne bagatellizáljuk el a rossz kedvét azzal, hogy elkönyveljük a kutyust egy lustaságnak, mert akár egy komolyabb betegség is állhat a háttérben.

Ha a kutyus percekig néz egy pontot, vagy furcsán rángatja az egyik lábát, esetleg gyakran a levegőbe harap, nem azért teszi, mert bennünket idegesítsen a folyamatos mocorgásával. Szegény ugyanis valamilyen idegrendszeri problémával küzd, amelynek így adja a jelét.

Ha a kedvencünk csak alkalmanként rágcsálja a fűszálakat, akkor nincs különösebb okunk az aggodalomra. Egyszerűen csak ízlik neki a fű vagy kicsit több rostra van szüksége, vagy valamit beevett, amelyet szeretne kihányni, ezért kezd el „legelészni”. Arra, azonban figyeljünk oda, ha ismétlődően kezd nagyobb mennyiségű füvet fogyasztani, mert nem azért teszi, hogy bennünket bosszantva kertet rendezzen. Ilyenkor feltétlenül keressük fel az állatorvosunkat, ugyanis több, hányást okozó betegség is állhat a háttérben (pl.: emésztőszervi paraziták jelenléte, máj- és vesebetegségek, IBD stb.), de komoly magatartászavar tünete is lehet az, ha az állat mindent – így füvet is – megrág és megeszik.

Természetesen könnyen meglehet, hogy a zavaró „rossz” viselkedés nem rejt betegséget, de jobb félni, mint megijedni alapon bármilyen különös vagy rendellenes magatartást tapasztalunk kedvencünknél, mielőbb keressük fel az állatorvost, hogy kizárhassuk a betegségeket.

Tények és tévhitek az ivartalanításról

Először is tegyük tisztába a legáltalánosabb tévhiteket, amelyeknek a legtöbbje köszönőviszonyban sincs az igazsággal:

Sokan azt gondolják, hogy az ivartalanítás rossz és kellemetlen dolog, ami többek között rontja kedvencünk kedélyállapotát, a tények azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. A beavatkozás nemcsak a túlszaporodást előzi meg, de sokféle betegségtől (pl.: emlődaganat, gennyes méhgyulladás, heredaganat stb.) is megóvja négylábú barátunkat. Természetesen az ivartalanítás kedvező egészségügyi hatásaival elsősorban az időben elvégzett ivartalanítás esetén számolhatunk (az ivarérés után, de 2 éves kor előtt).

Tévhit, hogy a nőstény kutyáknak és macskáknak legalább egyszer elleniük kell az életük folyamán, hogy boldogok és egészségesek legyenek. Az állatok esetében a párzás ugyanis nem örömforrás vagy tudatos családtervezés, hanem pusztán hormonális hatások eredménye, így boldogtalanok sem lesznek, ha ezek kimaradnak az életükből.

Tévhit, hogy az ivartalanított állatok elhíznak. A hízás ugyanis inkább a mozgásszegény életmóddal és a túltáplálással van összefüggésben. Az ivartalanítást követően az állatok életfenttartó energiaszükséglete kb. 15-20 %-kal csökken. Ha a kedvencünk a beavatkozást követően is ugyanazt a táplálékot kapja, ugyanolyan mennyiségben, akkor szépen el fog hízni! A műtétet követően 15-20 %-kal kell/kellene csökkenteni a takarmány mennyiségét vagy ivartalanított állatok számára gyártott táppal kellene őket táplálni.

Tévhit, hogy kínzásnak tesszük ki vele az állatot. A műtétben nincs semmi kínzás. A műtétet a rendelőnkben is korszerű körülmények között végezzük el. Az altatás előtt alaposan megvizsgáljuk a beteget és a beteg egészségügyi állapotának megfelelő gyógyszereket használjuk (az esetek jelentős részében már az emberek altatására használt szereket alkalmazzuk). Az altatás korszerű altatógéppel történik, a kedvencünket őrzőmonitor figyeli a műtét alatt (EKG, légzésszám, vérnyomás, oxigénszaturáció, testhőmérséklet) és azonnal riasztja az orvost, ha a paraméterek a beállított riasztási szintet elérik! Ezáltal minimálisra tudjuk csökkenteni a beavatkozás kockázatát. Az operáció alatt végig infúziót kapnak az állatok. Kiemelt figyelmet szentelünk a műtét alatti és az azt követő fájdalomcsillapításra. Otthonra is hat napra elegendő fájdalomcsillapítót adunk a lábadozás idejére.

Tévhit, hogy ezzel beavatkozunk a természet rendjébe. Ezt ugyanis már évezredekkel ezelőtt megtettük, amikor a kutyák és macskák vadon élő őseit háziasítottuk, életterüket megváltoztattuk. A ,,be nem avatkozás” adott esetben túlszaporodott kutya- és macskapopulációhoz vezet, ami még több utcán kóborló állatot eredményez.

Tévhit, hogy az állatorvos ezekből a műtétekből szeretne meggazdagodni. Az ellések levezetése, az alom egészségügyi ellátása és vakcinázása, illetve az ivartalanítás elmaradása miatt kialakuló súlyos betegségek kezelése ugyanis hosszú távon sokkal több profitot biztosítana számára. Az ivartalanítás ugyanakkor az állatorvos számára is költséget jelent, hiszen ő biztosítja a minőségi varróanyagot, az eszközöket, a gyógyszereket és az egyéb műtőfelszereléseket.

De miért annyira fontos az ivartalanítás?

Az ivartalanítás nem divathóbort. Egyetlen nem ivartalanított kutyapár 10 év alatt akár 20 millió kutyakölyköt eredményezhet (ha évenként kétszeri kölykezéssel, alkalmanként négytagú alommal számolunk, és feltételezzük, hogy egyenlő arányban születnek nőstények és hímek, és a nem ivartalanított utódok ugyanilyen ütemben tovább szaporodnak). Így, már érthető, ha azt mondjuk, hogy a túlszaporodáson, az utcán kóborló kutyák számának csökkentésén egyedül a menhelyek vagy a jószándékú örökbefogadók nem tudnak segíteni. Kizárólag az ivartalanítás nyújt erre hatékony megoldást, arról nem beszélve, hogy számos megbetegedéstől és a tüzeléssel járó kellemetlenségektől is megóvhatjuk a kedvenceinket.

Az ivartalanítás minimális kellemetlenséggel jár együtt, de nagyon sok pozitív hatása van kedvencünkre nézve. A nőstény állatok esetében kizárja az életveszélyes és gyakran halállal végződő gennyes méhgyulladás lehetőségét, de jelentősen csökkenti a rosszindulatú emlőrák kockázatát is. Ezek, a betegségek az esetek jelentős részében idősebb korban jelentkeznek, amikor nagyobb az altatás kockázata is.

Az ivartalanított kutyák tovább élnek, mint azok, amelyeket nem fosztottak meg ivarszerveiktől – állítják amerikai kutatók. Az élethosszkülönbség jelentős: másfél év! A Georgiai Egyetem kutatói 40000 kutyus állatorvosi adatait elemezték. A számításaik alapján az ivartalanított ebek átlagosan 9,4 évet éltek meg, míg a nem ivartalanítottak 7,9-et.

Mit tehetünk, ha házi kedvencünknél a környezeti tényezők hatására kialakult szorongás és félelem okozta viselkedési problémák jeleit észleljük?

Ma már nagyon sok hatásos készítmény áll rendelkezésre ezen problémák gyógykezelésére, így sok kellemetlenséget megelőzhetünk (a cica vagy a kutya tönkreteszi a bútorokat, egyéb kárt okoz a lakásban stb.). Ezek között van párologtató, kapszula, illetve oldat formájú készítmény is. De a gyógyszer használata előtt tanácsos az állatorvossal is konzultálni, mert lehet, hogy a környezet gazdagítása vagy életmódváltás is megoldja a problémát!

Mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén?

Ha olyan félelmünk van, hogy az állatunk beevett valamit (pl.: rágcsálóírtószer, csigaméreg, étcsoki, diétás keksz, a gazdi gyógyszerei stb.) és még nem telt el több mint öt óra, célszerű az állatot a lehető leghamarabb állatorvoshoz elvinni, ahol kap gyógyszert, amelytől kihányja az állat a megevett dolgokat. Erre öt órán belül van esélyünk, ugyanis az állatok gyomra 4-5 órán belül ürül ki. A mérgezésekkel állatorvosi szempontból az a probléma, hogy csak bizonyos szereknek van ellenszer, illetve gyakran már csak nagyon későn derül ki, hogy mit is evett meg az állat? A rágcsálóirtószereknek van ellenanyaga (K1 vitamin), a csigaírtó szer esetén csak tüneti kezelés van (görcsöl az állat), fagyállómérgezés esetén etil-alkohol (pl.: vodka), nyírfacukor (diétás keksz, rágó) esetén cukor.

Miért védekezzünk a bolhák ellen?

A bolhásságot leggyakrabban a két következő bolhafaj okozza:

A kutyabolha ( Ctenocephalides canis) és a macskabolha ( Ctenocephalides felis felis).

A bolhafertőzöttség rendkívül kellemetlen kedvenceink számára. A külső élősködő jelenléte önmagában kellemetlenséget jelent kutyánk/ macskánk részére, idegesítik és zavarják az állatot, így viselkedési problémát okoznak, gyakori a vakaródzás, szőrhullás is. A vakaródzás vagy bolhanyál okozta allergiás reakció következtében kialakult bőrgyulladáshoz bőrbetegségek társulhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a bolhák elleni védekezés alapvető jelentőségű kedvenceink mindennapjaiban.

Miért fogadj örökbe és ne vásárolj állatot?

Jelenleg Magyarországon megközelítőleg egymillió gazdátlan állat él az utcákon vagy a menhelyeken! Ne ragaszkodjunk fajtatiszta állathoz! Egy keverék kutyus vagy cica éppen olyan kedves, okos és ragaszkodó, mint bármely fajtatiszta társa. Saját tapasztalataim alapján a befogadott állatok sok esetben ragaszkodóbbak és hűségesebbek is!

Ne ragaszkodjunk a fiatal (kölyök) kiskutyához, kiscicához! Egy kölyök állat felnevelése mindig több problémával jár! Főleg egy kezdő kutyatartóknak lenne célszerűbb egy idősebb, nyugodtabb állattal megtanulni az állattartás fortélyait!

Egy örökbe fogadott állattal egyszerre két állat életét is megmenthetjük, hiszen a magunkhoz vett kedvenc helyére egy másik kerülhet be a menhely oltalmába.

A menhelyeken egészséges, ápolt, legtöbbször ivartalanításon is átesett kisállatot kapunk. Sajnos ezzel szemben a tenyésztők között sok olyan is akad, akinek nem az állat egészsége, csupán az anyagi haszonszerzés a fontos. Ilyenekkel rendszeresen találkozom a rendelőben. A ,,tenyésztő” drága pénzért eladta a kölyköt, de a heréje nem szállt le és/vagy köldöksérve is van. Vagy féláron megkapta az állatot, de olyan fejlődési rendellenessége van, amelynek a műtéte 100e Ft-ba kerül! Szintén sok pénzért eladott kölyök olyan parazitával fertőzött, amely az emberre nézve is veszélyes!

Mit tegyünk a többnapos kóborlás után hazatért állatunkkal?

Az állat egész testét célszerű alaposan átvizsgálni esetleges sérüléseket keresve rajta. Ha sérülést találunk, javasolt körülötte a szőrt lenyírni és a sebet alaposan lefertőtleníteni! Miközben átvizsgáljuk, figyeljünk a kullancsokra is! Különösen akkor, ha az elszökés idején az alkalmazott szer hatásideje már lejárt! Én javasolni szoktam ilyenkor egy féregtelenítést is, ugyanis nem tudhatjuk, hogy merre járt az állat, illetve mit evett! Négy - öt napon keresztül (nagyon sok betegség lappangási ideje négy - öt nap) nagyon figyeljük az állat viselkedését, ha bármi furcsát észlelünk (nem eszik, bágyadt, hasmenése van), azonnal forduljunk állatorvoshoz!

Mi az, amit minimálisan megtehetünk, illetve meg kellene tennünk kutyánk egészségének a megóvása érdekében?

Valamilyen jobb minőségű eledellel táplálni, lehetőleg előnyben részesíteni a száraz állateledeleket! Rendszeresen vakcináztatni a legfontosabb fertőző betegségek ellen és microchippel megjelöltetni! (6 hetes kor környékén elkezdve, kéthetes időközzel, három oltás a fertőző betegségek ellen, ezt követően két hét múlva az első veszettség elleni vakcina, amelyet hat múlva meg kell ismételni. Majd évente egyszer veszettség ellen, illetve legalább minden harmadik évben a veszettség mellett a leggyakoribb fertőző betegségek ellen is (szopornyica, parvovírus, adenovírus), a köztes időszakban a veszettség mellett a parainfluenza (esetleg kennelköhögés) és leptospirózis ellen!)

Ivartalanítani! Nem csak a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében, hanem az ivartalanításnak nagyon sok előnye van állategészségügyi szempontból is (fertőző betegségek miatt, a nemi szerveket érintő egészségügyi problémák (pl.: emlődaganat!)!

Rendszeres védelmet biztosítani számukra a külső (bolha, kullancs, tetű, atkák) és belső élősködők ellen, ugyanis ránk emberekre nézve is veszélyt jelentenek ezek a paraziták! A védekezés során mindig az állat testtömegének megfelelő készítményt választva, odafigyelve arra, hogy az adott készítmény mennyi ideig hatásos! Hat havonta állatorvosi ellenőrzés, átvizsgálás, különös tekintettel a fogakra! A szükséges fogászati kezelések elvégzése! Évente egyszer vérvétel és szűrővizsgálatok elvégzése (pl.: szívféreg)!

Mi az, amit minimálisan megtehetünk, illetve meg kellene tennünk cicánk egészségének a megóvása érdekében?

Valamilyen jobb minőségű eledellel táplálni, lehetőleg előnyben részesíteni a száraz állateledeleket! Rendszeresen vakcináztatni a legfontosabb fertőző betegségek ellen! (3-4 hetes időközzel két vakcina beadatásával az alapimmunizálás elvégzése, majd utána évente egyszer, illetve javasolt őket veszettség ellen is oltatni és microchippel megjelöltetni!)

Az álvemhességről

A kutyák álvemhessége igen gyakori jelenség, ez nem betegség, hanem élettani állapot. Egyes szukáknál 6-10 héttel a tüzelés után jelentkezik, annak ellenére, hogy a párosodás nem történt meg.

Az emlők kifejlődnek és megindul a tejtermelés. Az anya különböző tárgyakat vesz magához, sőt más alomból származó kölyköket is dajkaságba fogad. A vadon élő kutyafalkákban ez a fiziológiás jelenség előnyt jelent a populáció számának a növelésében vagy a stabilizálásában, mivel a nem vemhes szukák is képesek a fölösszámú vagy árván maradt kölykök biztonságos felnevelésére. Az álvemhesség bizonyos fajtákban (pl.: tacskó), illetve vonalakban halmozottan jelentkezik. A farkas fajban pedig ez a tulajdonság fontos szerepet tölt be az utódok biztonságos fölnevelésében. A falkavezér nőstény farkas kölykeit az álvemhes ivartársak szoptatják és nevelik fel.

Az állatok fogamzásgátlásáról

Az állatoknál is léteznek fogamzásgátló készítmények, ezek hormontartalmú gyógyszerek, nagyon sok káros mellékhatással! A tartósan hormonkezelt állatoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki az emlődaganat, a gennyes méhgyulladás, a méhdaganat és a petefészekciszta. Ezen problémák esetén nagyon gyakran már csak a műtét segít, amely nagyon gyakran már életmentő beavatkozás (pl.: gennyes méhgyulladás).

Korábban létezett a kutyák számára ún. "esemény utáni injekció ”, amely szintén hormontartalmú készítmény volt, szintén sok mellékhatással. Ez ma már nem érhető el. Ha már megtörtént a „baleset”, akkor a 28 nap környékén UH-al megvizsgáljuk a kutyust, amennyiben vemhesnek bizonyul 24 órás időközzel kap 2 injekciót, amelyet esetleg a 7. napon megismétlünk. Ez a gyógyszer már nem hormontartalmú, de nagyon drága, főleg a nagytestű állatok esetében! (A UH, a kétszeri injekció többe kerül, mint a műtéti ivartalanítás!) Ezek alapján én mindig a műtéti ivartalanítást szoktam javasolni a gazdiknak!

A kullancsok és az általuk terjesztett leggyakoribb betegségek

A kullancsok a Pókszabásúak osztályába tartozó ektoparaziták. Minden fejlődési alaknak – lárva, nimfa, kifejlett – vérre van szüksége a növekedéshez. A kullancsok általában a melegvérű állatok (nyúl, pocok, róka, őz, szarvas, vaddisznó, kutya, macska, szarvasmarha stb.) és az ember vérével táplálkoznak, de szívhatnak vért kétéltűeken és hüllőkön is. Március és november között a legaktívabbak, azonban enyhébb teleken decemberben és januárban is találkozhatunk velük. A kullancsok nem csak az erdőkben és a réteken fordulnak elő, hanem gyakran találkozhatunk velük városi környezetben, parkokban és kisebb fás-bokros területeken is.

A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek:

Babeziózis: ez a kutyák egyik legveszélyesebb betegsége. A fertőzés után az egysejtű paraziták (leggyakrabban Babesia canis) károsítják a kutya vörösvértestjeit, amelyek ezért szétpukkannak. Ez súlyos vérszegénységhez és sárgasághoz vezet. A betegség eltérő intenzitással egész Európában jelen van. A parazitát az ún. kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és a barna kullancs (Rhipicephalus sanguineus) terjeszti. A betegek lázasak, esetleg véreset vizelnek.

Lyme-kór: ez krónikus betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, emberekben és állatokban is előfordul. A kullancs minden fejlődési alakja hordozza (lárva, nimfa, adult). Az áldozat megcsípése során nyálukkal terjesztik a betegséget. Ezután, a baktériumok bekerülnek a véráramba, majd eljutnak a szervekbe, az idegrendszerbe és az ízületekbe. A baktériumok hosszú ideig életképesek maradnak az ízületi folyadékban és a központi idegrendszerben. Ez az oka annak, hogy kutyákban gyakran hosszú ideig tünetmentes a fertőzés. (Vakcinával lehet ellene védekezni.)

Anaplazmózis: az Anaplasma phagocytophillum (főként Észak- és Közép-Európa) és az Anaplasma platys által okozott, a Földközi-tenger térségében előforduló betegség. Ezeknek a kórokozóknak a hordozói az Ixodes ricinus (A. phagocytophillum) és a Rhipicephalus sanguineus (A. platys) kullancsok. A lappangási idő 1-2 hét. A fertőzött kutyában előforduló tünetek: apátia, étvágytalanság, láz, sápadt nyálkahártyák, hányás és hasmenés. Az anaplasmózis emberekre is veszélyes betegség. A betegséget egy fertőzött kullancs csípése által kaphatjuk meg.

Ehrlichiózis: az Ehrlichia canis által okozott betegség, amelyet a Rhipicephalus sanguineus kullancs terjeszt. A lappangási idő 1-3 hét. A betegség tünetei nagyon különbözőek lehetnek, gyakran nem túl specifikusak: láz, gyengeség, apátia, étvágytalanság, nyirokcsomók megnagyobbodása, májmegnagyobbodás, lépmegnagyobbodás, fogyás.

A kóbor állatok befogadásáról

A kóbor állatok befogadása nagyon szép dolog! De előtte célszerű néhány dolgot megfontolni!

Sajnos a kóbor állatok nagyon jelentős része nem rendelkezik védettséggel a leggyakoribb fertőző betegségekkel szemben, akár betegek is lehetnek, nagyon gyakran fertőzöttek belső (orsóféreg, galandféreg, tüdőféreg, macskák esetében Toxoplama stb.) és külső (bolha, kullancs, tetű stb.) parazitákkal. Ezen állatok az elmúlt időszakban kevés és nem túl jó minőségű ennivalót ettek. Ha egy ilyen állat befogadása mellett döntünk, a lehető leghamarabb vigyük el állatorvoshoz (kutya esetében, ha szerencsénk van, van benne microchip!) és vizsgáltassuk meg! Végezzük el a testtömegének megfelelő féregtelenítést és külső paraziták elleni kezelést, szív- és bőrféregre, valamint cicák esetében a FeLV-re (macskaleukózis) és FIV-re (macska AIDS) irányuló szűrővizsgálatot (biztosak csak két, 6 hónapos időközzel elvégzett, negatív eredményű szűrővizsgálat után lehetünk!)!

Abban az esetben, ha azonos fajú házi kedvencünk is van otthon, én azt javaslom, hogy legalább a 6 hetes karantént (a befogadott és a régi állatunk ne érintkezzen, ne találkozzon egymással, ne használjanak közös edényt, fekhelyet stb.!) tartsuk meg, amely során féregtelenítjük, levakcináztatjuk és elvégezzük a legfontosabb szűrővizsgálatokat! Miért is fontos ez? A macskák példájánál maradva, ha a befogadott cica macskaleukózissal és/vagy macska AIDS-el fertőzött és közös edényből eszik vagy verekszik a mi házi kedvencünkkel, akkor azt szépen megfertőzi, megfertőzheti. Ez a két betegség sajnos gyógyíthatatlan! A befogadott állatnak többször keveset adjunk enni , főleg az első néhány napban, majd kb. 7-10 nap múlva érjük el az adott testtömegű állatnak javasolt mennyiségű takarmányt. Ellenkező esetben, ha rögtön a nagyon jó minőségű takarmányból kedve szerint ehet az állat, sajnos kap egy bélgyulladást és ennek hasmenés lesz a vége!

Az immunrendszer erősítésének lehetőségeiről házi kedvenceinknél

Házi kedvenceinkre, mivel ők is velünk együtt élnek, ugyanazon a káros környezeti hatások hatnak rájuk, mint ránk emberekre! Sajnos a táplálásukra felhasznált anyagok nem tartalmazzák a szervezetük számára szükséges vitaminokat, makro- és mikroelemeket, amelyek szükségesek a szervezet, illetve az immunrendszer normális működéséhez! Ezekkel nekünk kell, illetve kellene kiegészítenünk a táplálékukat! Nagyon gyakran találkozom beteg bőrű állatokkal. Ezeknek feltűnően nagyon hullik a szőre, a bőre, szőre zsíros tapintatú, maga az állat bűzös, ún. kutya szaga van, bőrük korpázhat. Ilyen esetben nagyon jó eredményeket érhetünk el, ha megemeljük állataink táplálékában az A-vitamin, E-vitamin és az omega-3 zsírsavak mennyiségét. (Az omega-3 zsírsavnak sok egyéb hasznos tulajdonsága is van, pl.: gyulladáscsillapító hatás egyes ízületi problémák esetén!) Nagyon sok kedvező eredményű kísérlet szól a búzacsíra jótékony hatásairól is (immunstimuláns, gyulladásgátló, daganatellenes, antioxidáns hatás stb.)

Az ízületi problémák esetén jó eredmények érhetők el a különböző kondroitin-szulfát és glükózamin-szulfát tartalmú kiegészítőkkel. De nagyon fontos tudni, hogy a sérült porcterületek már nem fognak visszaépülni, ezekkel a kiegészítőkkel csak a folyamatok lassíthatók, de nem fordíthatók vissza! Ezeket, mindig célszerű kombinálni valamilyen fájdalomcsillapító készítménnyel! A C-vitamin a tengerimalacok számára, hasonlóan az emberhez, nélkülözhetetlen, ez azt jelenti, hogy az ő szervezetük nem tudja előállítani, azt kész formában kell bevinni. A kutya és a macska szervezete tudja szintetizálni, azonban több tudományos közlemény is beszámol arról, hogy van kedvező hatása az állati szervezetre. Több esetben használjuk a haszonállatok esetében is (immunstimuláns, hőstressz esetén).

A daganatokról

Sajnos házi kedvenceinknél is egyre gyakrabban találkozhatunk különféle daganatos elváltozásokkal. Én ezekre a duzzanatokra inkább a szövetszaporulat elnevezést szoktam használni, ugyanis nem minden duzzanat daganat (a bőrben lévő duzzanat, akár egy vagy több bőrférget tartalmazó csomó is lehet)! Amikor a gazdi talál valamit vagy a kutyus átvizsgálása során találunk egy duzzanatot, célszerű belőle mintát venni és elküldeni kórszövettani vizsgálatra. A mikroszkópos vizsgálat során kiderül, hogy milyen sejtekből épül fel a szövetszaporulat, ez alapján tudjuk kijelenteni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó! Szintén a felépítő sejtek ismeretének a birtokában tudjuk eldönteni, hogy az adott daganattípus hajlamos-e áttétképződésre vagy sem, illetve kiújulásra! Ez alapján tudjuk megjósolni, hogy milyen esélyei vannak az állatnak a túlélésre!

Bizonyos daganattípusoknál mellkasi és/vagy hasi röntgent is célszerű készíteni, az esetleges tüdőáttétek és/vagy májáttétek miatt. A vérvizsgálat is sok esetben hasznos lehet (pl.: a hasnyálmirigy daganatos elváltozása stb.), ugyanis az állatoknál is léteznek ún. tumor marker faktorok. De a lényeg az, hogy ha bármilyen furcsa képletet észlelünk az állat emlőiben (nem csak a szukák, de a kanok emlőiben is, már a rendelőben is operáltunk emlődaganatos ivartalanított kan kutyát!), bőrén, vagy nagyon sokat fogyott az elmúlt időben, vagy köhög, vagy a fehér fülű cica füle kisebesedik és nem akar gyógyulni stb., a lehető leghamarabb keressük fel az állatorvost!

A csontok etetéséről

Lehet, hogy először egy kicsit furcsán hangzik, de én a gazdiknak azt szoktam javasolni, hogy a kutyusoknak inkább ne adjunk csontot! Na igen, de a természetben a ragadozók is esznek csontot, vagy nem?

Valójában a ragadozók a csontot alaposan megrágják, de magát a csontot nem tudják megemészteni. Mivel a csontnak magas a kálciumtartalma, ez összeállhat egy kemény bélsárgolyóvá, amely, ha szerencsénk van a végbél hátulsó szakaszában akad el. A bélsárpangás kialakulására elsősorban a kevesebbet mozgó, elhízott és/vagy fájós lábú vagy idősebb, lassúbb bélmozgásokkal rendelkező kedvenceinknél számíthatunk, főleg, ha egyszerre több csontot kaptak. Főleg a csöves csontok (pl.: a csirke combcsontja) igen veszélyesek, ugyanis ezek szilánkosan törhetnek és az éles szilánkok össze-vissza vagdoshatják a bél nyálkahártyáját. Ilyenkor az erőlködést követően vér is ürülhet a végbélből! Tehát így már érthető, hogy a természetben a ragadozók csak kevés csontot fogyasztanak, sokat mozognak, így nekik nem okoz a csont problémát!

Hogyan tudjuk a bélsárpangást megelőzni? Házi kedvenceinknek lehetőleg ne adjunk csontot! Idősebb állatainknak lehetőleg idős állatoknak készített tápot adjunk, amelyek nyersrosttartalma magasabb, így biztosítva a lassabb bélperisztaltika ellenére is elkerülhető a bélsárpangás! A lepedék eltávolítására emészthető ún. kutya fogkeféket adjunk, valamint takarmánykiegészítőt vagy direkt fogkőképződésre hajlamos kutyáknak kifejlesztett diétás tápot is adhatunk!

A tíz legfontosabb tanács öreg kutyák tartásához

1. Évente kétszer vigyük a kutyát állatorvoshoz felülvizsgálatra, ilyenkor célszerű elvégeztetni a laboratóriumi szűrővizsgálatokat is.

2. Tájékozódjunk az öreg állatok problémáiról, ismerje az időskori betegségeket kísérő tüneteket.

3. Etessük a kutyánkat a lehető legjobb minőségű eledellel, amit anyagilag meg tudunk engedni magunknak és a napi egy kiadós étkezés helyett vezessük be inkább a napi kétszeri etetést kisebb porciókkal. Lehetőleg idős állatoknak gyártott eleséget válasszunk, ugyanis ezeknek magasabb a nyersrosttartalma, amely kedvezően befolyásolja kedvencünk egészségét. A drágább tápok sok esetben már tartalmazzák az ún. porcvédőket is.

4. Ne engedjük elhízni az állatot, a kövérség nagyon sok egészségügyi problémát okoz és megrövidítheti az állat életét.

5. Ha az állatorvos glükózamin/kondroitin etetését javasolja étrendkiegészítőként a kutya ízületi problémáira, fogadjuk meg a tanácsát. Ha szükséges, akkor enyhíteni kell az állat fájdalmát is, naponta adjunk neki fájdalomcsillapítót.

6. Ha lehet, akkor minden nap mozogjon a kutya, a terhelés az állapotának megfelelő mértékű legyen.

7. Ellenőriztessük rendszeresen a kutyánk fogait, amennyiben szükséges, akkor a megfelelő szájhigiéniai kezeléssel szabadítsuk meg a fogakat a fogkövektől.

8. Egyeztessük le az állatorvossal az idős kedvencünk számára leginkább megfelelő vakcinázási programot.

9. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kutyánk környezete mindig tiszta legyen, az állat mentes legyen kullancsoktól és bolháktól.

10. Ami a legfontosabb, hogy szeressük nagyon az idős társunkat, szenteljünk neki sok figyelmet, hogy sokáig aktív és boldog maradjon.

Tíz tipp a boldog macskáért

Abban talán minden gazdi egyetért, hogy a macskák lenyűgözők! Az egyik pillanatban játékosan bolondoznak, majd egy másodperccel később komolyan és kimérten viselkednek. Van, hogy figyelmet és törődést igényelnek, olykor pedig magányra vágynak a lakásban és arra, hogy ne keresztezzük az útjukat. Személyiségüktől függetlenül, ha jól érzik magukat, őszinte szeretettel és hálával viszonozzák a gondoskodást. A gazdik számos módon biztosíthatnak cicáiknak kényelmes és biztonságos környezetet, kis trükkökkel és praktikákkal örömet csempészve a mindennapjainkba.

Intelligenciafejlesztő játékok

Ha a macska unatkozik, összekarmolhatja a drága bútort, polcra mászhat, törékeny üvegtárgyakkal játszhat, és szó szerint falra mászhat – ilyenkor itt az ideje beszerezni néhány játékot a kedvencünknek. A sok elérhető termék közül a készség- és intelligenciafejlesztő játékok a legjobbak, mint a játékegér, a macskaalagút, a kaparófal vagy akár a lézeres macskajáték. A cicák memóriája jó: ha egy játék tetszik nekik, visszatérnek hozzá, hogy újra jól érezzék magukat.

Játékok vásárlásánál ügyeljünk azok méretére. A kiscicákhoz természetesen kisebb játék passzol, azonban ne vegyünk olyan tárgyat, amelyet lenyelhetnek. Az ideális játék mozgásra ösztönzi a macskát, így hosszabb ideig aktív marad az állat.

Madáretető az ablakba

Gyakori látvány az ablakpárkányokon ülő, madarakat szemlélő cica. A macskák természetüknél fogva ragadozók, így a kismadarakra prédaként tekintenek, még akkor is, ha háziállatként évezredek óta nem szükséges vadászniuk. Sok cica követi az ösztöneit, és a madarak mozgása iránt úgy érdeklődnek, akárcsak mi a tévéműsor iránt. Ezért jó ötlet az ablak elé madáretetőt rakni, ami napközben moziként szolgálhat a macskának.

Két macska jobb, mint egy

Egyes macskák szeretik a társaságot, és társaságban kevésbé unatkoznak. A közös játék során mentálisan és fizikailag is lefoglalják egymást. Mindazonáltal felelős gazdiként csak akkor szerezzünk be második macskát, ha gondját tudjuk viselni, és kérdezzük meg előtte szakértő véleményét, hogy a mi esetünkben ez jó döntés-e.

Okostelefon & tablet játékok

A macskák észlelik az okoskészülékek kijelzőjén megjelenő információt. Nem csoda, hogy az internet tele van okostelefonnal és tablettel játszó cicákkal. Léteznek kifejezetten macskáknak való applikációk, amelyek segíthetnek az állatnak mentálisan fittnek maradni. Ajánlott lekapcsolni a lámpát, és minél nagyobb képernyőjű eszközt adni a cicának, hogy felkeltsük az érdeklődését, míg rá nem jön, hogyan kell játszania.

A dobozok

Ha egy üres dobozt valahol kiteszünk a lakásban, a macska hamarosan beleül vagy játszani kezd vele. A cicák megszállottsága a dobozok iránt mókás, de azt is tudnunk kell, hogy az oka a rejtőzködő viselkedési stratégiájuk, mely a környezeti változások okozta stressz csökkentésére szolgál. De mivel rendkívül élvezik a dobozokat, a gazdik részéről igazán nem nagy befektetés egy kis extra örömet biztosítani számukra.

Macskaitató szökőkút

A macskák olykor válogatósak. Szomjúságérzetük alacsony és sokuk nem szeret tálkából inni, ilyenkor az itatókút jelenthet megoldást. Ha a csobogó vízsugárból szívesebben isznak, hidratáltabbak maradnak. Arra is érdemes figyelni, hogy egyes macskák nem szeretnek az etetőtáljuk mellett inni. A macskaitató szökőkutak közül a legjobb választás a kerámiából készült, mivel ezek nem foltosodnak és vesz át anyagokat, mint a műanyag. Minél szélesebb az ivófelület, annál izgalmasabb a cica számára a spriccelő víz.

Védőoltások

A felelős gazdinak a betegségmegelőzésre is gondolniuk kell, hogy kiskedvencük egészséges maradjon. Számos súlyos fertőzés veszélyezteti a cicákat, a legtöbbet sokkal nehezebb kezelni, mint megelőzni. A megfelelő védőoltásokkal a macskák számos életveszélyes és komoly betegséggel szemben védhetők meg.

Élősködők

A külső és belső élősködők elleni védelem alapvető, ami a cicák egészségét illeti. A kullancsok, bolhák, fülatkák és a belső élősködők (szívféreg, fonálféreg, orsóféreg) számos betegséggel fertőzhetik meg kedvencünket, amely komoly szövődményekhez vezethet. Szerencsére sok, innovatív megoldás létezik, amelyekkel megelőzhetjük a parazitafertőzést. Emellett szintén fontos, hogy rendszeresen, évente legalább kétszer látogassunk el állatorvoshoz. Kinti macskák esetében gyakoribb vizitekre van szükség, évente négyszer látogassuk meg az orvost.

Ivartalanítás

A legtöbb gazdi nem szeretné, ha macskája szaporodna, mert új otthont találni a nemkívánatos kiscicáknak igen problémás és időigényes lehet. Továbbá a hím és a nőstény macskák ivartalanításával az ivarérettséghez kötődő rossz viselkedési szokások kellemetlenségétől is megszabadulhatunk, és számos betegség esélye is csökkenhet (gennyes méhgyulladás, a nemzőszervek és emlőmirigyek daganatai). Az ivartalanított cicák kevésbé kitettek a macskaleukózisvírus és a macska (AIDS) immundeficiencia-vírus fertőződésnek.

Rendszeres állatorvosi vizitek

Végül alapvető szabály, hogy rendszeresen látogassuk meg az állatorvost és győződjünk meg róla, hogy minden rendben. A rendszeres találkozás azért is fontos, mert az állatorvos szakszerűen vizsgálja meg a kiskedvencet és szakértelmének köszönhetően a betegség első jeleit is észreveheti, így a viziteknek preventív oldala is van.

Vakcinázási protokoll macskák számára

A vakcinázások során az állatokat legyengített, illetve elölt kórokozóval vagy a kórokozók antigenitásáért felelős részét tartalmazó vakcinával mesterségesen fertőzzük meg. Ezáltal a szervezetet arra ösztönözzük, hogy ellenanyagot termeljen az adott kórokozókkal szemben. A megfelelő mennyiségű ellenanyag termeléséhez legalább 7-10 napra van szüksége a szervezetnek, de ehhez arra van szükség, hogy szervezetre semmilyen gyengítő tényező (pl.. parazitás fertőzöttség, új környezet, takarmányváltás, környezetváltozás, utazás, egyéb stresszhatások stb.) ne hasson, vagy csak minimális mértékben. A vakcinázások során ezért féregtelenítjük az állatokat az oltásokkal egyidejűleg.

Az utolsó védőoltás beadását követően 2 hétig az állatokat ún. karanténban kell tartani, ez azt jelenti, hogy a kis kölyök ne érintkezzen más idősebb állatokkal, más kölykökkel, ne vigyük sétálni az utcára, kutyasétáltatókba, ugyanis más kutyák székletét megszagolva, belenyalva kórokozókkal, valamint féregpetékkel fertőződhet, illetve a kutyák idegen emberekkel ne érintkezzenek, ugyanis bizonyos kórokozókat az emberek kezükkel, ruhájukkal, cipőjükkel is átvihetik a másik állatra.

Alapimmunizálás lakásban tartott macskák számára:

	életkor	vakcina vagy kezelés
	3-4 hetes	Féregtelenítés
	6 hetes	Féregtelenítés
	8 hetes	Féregtelenítés
	9 hetes	3-as kombinált oltás (macska parvovirus okozta panleukopeniája, macska herpesvirus okozta légzőszervi megbetegedése, macska calicivirus okozta náthája)
	13 hetes	3-as kombinált oltás féregtelenítéssel

Ismétlő oltások lakásban tartott macskák számára:

	ismétlés	vakcina vagy kezelés
	évente	3-as kombinált oltás, 2-3 havonta féregtelenítés valamint folyamatos védekezés bolhák és fülrühatkák ellen.

Alapimmunizálás kijáró vagy szabadban tartott macskák számára:

	életkor	vakcina vagy kezelés
	3-4 hetes	Féregtelenítés
	6 hetes	Féregtelenítés
	8 hetes	Féregtelenítés
	9 hetes	5-ös kombinált oltás (macska parvovirus okozta panleukopeniája, macska herpesvirus okozta légzőszervi megbetegedése, macska calicivirus okozta náthája, macska leukózisvirus okozta megbetegedése, macska Chlamydophila felis okozta megbetegedése)
	13 hetes	5-ös kombinált oltás féregtelenítéssel

Ismétlő oltások kijáró vagy szabadban tartott macskák számára:

	ismétlés	vakcina vagy kezelés
	évente	5-ös kombinált oltás, havonta féregtelenítés, valamint folyamatos védekezés bolhák kullancsok és fülrühatkák ellen. Kijáró macskák esetében javasolt a veszettség elleni immunizálás is! A vakcinázások előtt célszerű elvégezni a macska leukózisra és a macska AIDS-re irányuló szűrővizsgálatot, amelyet 4 hét múlva javasolt megismételni a biztos negatív eredmény kimondásához!

Vakcinázási protokoll kutyák részére

A vakcinázások során az állatokat legyengített, illetve elölt kórokozóval vagy a kórokozók antigenitásáért felelős részét tartalmazó vakcinával mesterségesen fertőzzük meg. Ezáltal a szervezetet arra ösztönözzük, hogy ellenanyagot termeljen az adott kórokozókkal szemben. A megfelelő mennyiségű ellenanyag termeléséhez legalább 7-10 napra van szüksége a szervezetnek, de ehhez arra van szükség, hogy szervezetre semmilyen gyengítő tényező (pl. parazitás fertőzöttség, új környezet, takarmányváltás, környezetváltozás, utazás, egyéb stresszhatások stb.) ne hasson, vagy csak minimális mértékben. A vakcinázások során ezért féregtelenítjük az állatokat az oltásokkal egyidejűleg.

Az utolsó védőoltás beadását követően 2 hétig az állatokat ún. karanténban kell tartani, ez azt jelenti, hogy a kis kölyök ne érintkezzen más idősebb állatokkal, más kölykökkel, ne vigyük sétálni az utcára, kutyasétáltatókba, ugyanis más kutyák székletét megszagolva, belenyalva kórokozókkal, valamint féregpetékkel fertőződhet , illetve a kutyák idegen emberekkel ne érintkezzenek, ugyanis bizonyos kórokozókat (pl. Parvo virus ) az emberek kezükkel, ruhájukkal, cipőjükkel is átvihetik a másik állatra.

Alapimmunizálás korai 4-6 hetes korban elkezdett, fertőző betegségek ellen rendszeresen nem vakcinázott szuka utódai esetében:

	életkor	vakcina
	6 hetes	Parvovirus
	6-8 hetes	Kombinált
	10 hetes	Kombinált
	12 hetes	Veszettség
	14 hetes	Kennelköhögés
	16 hetes	Lyme-kór
	20 hetes	Lyme-kór
	9 hónapos	Veszettség
	12 hónapos	Kombinált

Alapimmunizálás 8 hetes életkorban elkezdett vakcinázás esetén:

	életkor	vakcina
	8 hetes	Kombinált
	10 hetes	Kombinált
	12 hetes	Veszettség
	14 hetes	Kennelköhögés
	16 hetes	Lyme-kór
	20 hetes	Lyme-kór
	8,5 hónapos	Kombinált
	9 hónapos	Veszettség
	12 hónapos	Kombinált

Alapimmunizálás 10 hetes életkorban vagy ezután elkezdett vakcinázás esetén:

	életkor	vakcina
	10 hetes	Kombinált
	12 hetes	Veszettség
	14 hetes	Leptospirózis
	16 hetes	Kennelköhögés
	18 hetes	Lyme-kór
	22 hetes	Lyme-kór
	8,5 hónapos	Kombinált
	9 hónapos	Veszettség
	12 hónapos	Kombinált

Ismétlő oltások az alapimmunizálás után:

	ismétlés	vakcina
	2. év	Veszettség és leptospirózis, 2 hét múlva Kennelköhögés
	3. év	Veszettség és leptospirózis, 2 hét múlva Kennelköhögés
	4. év	Veszettség kombinált, 2 hét múlva Kennelköhögés

Külföldre utazás előtti teendők

Külföldre utazás előtt, ha az Európai Unió egy másik tagállamába utazunk, kutyánknak és macskánknak úgynevezett állatútlevelet kell csináltatni. Az utazás feltétele, hogy az állat 3 hónaposnál idősebb legyen, mikrochippel és érvényes veszettségoltással rendelkezzen, a tagállam határának az átlépését megelőző 48 órában galandféreg elleni kezelésben kell részesiteni, valamint az állatorvosnak meg kell vizsgálnia és le kell igazolnia, hogy az állat utazásra alkalmas állapotban van.

Amennyiben nem az Európai Unió egyik tagállamaiba utazunk, akkor az adott országra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni!

Fontos tudni, hogy az első alkalommal beadott veszettségoltás a beadásától számítva csak 21 nappal válik érvényessé, illetve egy éven belül mindig meg kell ismételni. Abban az esetben ha több idő telt el a két oltás között, mint egy év, akkor a beadott oltás után ismét várni kell 21 napot, míg érvényes lesz.

Az utazás előtt a lehető leghamarabb fel kell keresni az állatorvost és meg kel vele beszélni, hogy hová szeretnénk utazni és mikor, ugyanis vannak olyan fertőző betegségek, amelyek Magyarországon nem fordulnak elő (pl.: Leishmanniózis stb.), amire fel kell készülni. Esetleg lesznek kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatok (például szívférgesség) és gondoskodnunk kell a házi kedvencünk paraziták elleni megfelelő védettségéről is (például szúnyogok). Célszerű a hazaérkezést követően is felkeresni az állatorvosunkat az elvégzendő szűrővizsgálatok miatt.

Hogyan tápláljam a kutyám?

Ha megnézünk egy természetfilmet, amely a ragadozó állatok táplálkozását mutatja be, megfigyelhető, hogy az elejtett prédából a ragadozó nem csak a hétköznapi ember által húsnak nevezett izomzatból eszik, hanem egy-egy falatot eszik az emésztőtraktusból (gyomortartalom, nyersrost, bakteriális fehérje, vitaminok stb.), valamint a zsigerekből (például a máj gazdag zsíroldékony vitaminokban) és a zsírból, a faggyúból is. Tehát a ragadozó szervezetének az igényeit így válogatja össze. De meg kell említenunk még azt is, hogy a ragadozónak annyit kell ennie a prédából, amennyit csak tud, mivel nem ismert, hogy mikor lesz ismét sikeres a vadászat! A természetben élő ragadozó fehérjeforrása a hús, amely biológiai értéke magas 80-85 % (ez azt jelenti, hogy a felvett fehérjeforrás aminosavainak 80-85 %-át be tudja épiteni saját szervezetébe, a maradék 15-20 %-ot kell bonyolult, energiaigényes, májban végbemenő folyamatok során átalakítani, méregteleníteni, az epével vagy a vesén keresztül kiválasztani!)

A kutyáknak valamennyi szénhidrát és nyersrost is szükséges a normális bélműködéshez. Házi kedvenceink esetében pedig az a helyzet, hogy annyit esznek amennyit mi adunk nekik, amelyből ők megpróbálnak minél többet enni, ugyanis az ő génjeikben az van kódolva, hogy enni kell, mert bizonytalan, hogy mikor tud legközelebb enni! Tehát ha nem figyelünk, a kutyusunk szépen el fog hízni!

Gyakran találkozom azzal a hibás gyakorlattal, hogy a gazdák a kutyát tésztával és/vagy kenyérrel etetik! Ezt kerülni kell, mert ez túl sok szénhidrát a kutyának, nem szabad elfeledni, hogy valójában ő ragadozó! Egy másik gyakori hibás gyakorlat a nyers, illetve főtt csirkefarhát. Ez azért kerülendő, mert a csirkefarhátnak magas a csonttartalma, van egy kevés izomszövet, zsír és bőrke. Ezek tápértéke alacsony, vitamintartalmuk minimális. Nagyon fontos dolog, hogy az idő múlásával az idősödő ebek bélmotilitása lassul, amely következtében a sok csirkefarhátat, csirkenyakat és csontot fogyasztó ebek bélsárpangásra, szorulásra hajlamossá válnak!

A nyers hússal való táplálás során meg kell gondolnunk, hogy a nyers hús bizonyos kórokozókkal lehet szennyezett (sertés: Aujeszky-féle betegség, szarvasmarha: E. coli, baromfi: Salmonella fajok, Campylobacter fajok, Yersinia fajok). Amennyiben zsigereket nem adunk, szintén vitaminhiány alakulhatnak ki.

A különféle olcsóbb konzervekkel, kutyaszalámikkal és alutasakos eledelekkel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy ezeknek magas a víztartalma, tehát velük igen kevés hasznos tápanyagot juttatunk be az állat szervezetébe. Valamint ezek a takarmányok, mivel a lepedék eltávolítását nem segítik, hajlamosító tényezőként szerepelnek a fogkő kialakulásában. Az olcsó kutyatápokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy ezek gabonaalapú takarmányok, amelyekben a fehérjeforrás elsősorban szója eredetű, amelynek sokkal gyengébb a biológiai értéke, mint az állati eredetű fehérjeforrásoké. Ezen tápok etetése azért aggályos, mert a gabona alapú tápok, mivel fokozottabb mértékben gázosodnak, különösen a nagy és óriás testű kutyafajták esetében, fokozottan hajlamossá teszik őket a gyomorcsavarodásra. A gyengébb minőségű fehérjeforrás miatt, mivel több feleslegesen bevitt, nem hasznosítható aminosav miatt, bűzösebb lesz a széklet, valamint gyakran tapasztalható a nagyobb mennyiségű bélsár szemben a jobb minőségű tápokkal.

Ezek alapján én egy komolyabb minőségű száraz tápot javaslok, amely tartalmazza házi kedvencünk számára szükséges megfelelő minőségű fehérjeforrást, nem gabonaalapú, nem tartalmaz szóját, porcvédő összetevőket, valamint a bőr egészséges működéséhez szükséges omega-3 és omega-6 zsírsavakat is tartalmaz. Ezen tápok etetése mellett már semmilyen takarmánykiegészítőt nem kell adagolnunk!

A mikrochip beültetéséről

A Magyarországon hatályos jogszabály szerint minden kereskedelmi forgalomba kerülő ebet - függetlenül az állat életkorától, és minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező mikrochippel megjelölni. Veszettség ellen vakcinázni csak már mikrochippel megjelölt ebet lehet. A mikrochip megléte feltétele az állatútlevél kiállitásának is.

A mikrochip, amit a nyak bal oldalán a bőr alá helyezzük be - egy számkódot tárol. A mikrochip regisztrációjakor a számkódhoz egy adatbázisban hozzárendelik a tulajdonos, illetve az állattartó adatait, a kutya, vagy macska adatait, valamint a veszettségoltásokra vonatkozó információkat.

A felelős állattartásról

Mielőtt valaki állattartásra szánja el magát, célszerű átgondolni a következő dolgokat. Az állatok tartása során előforduló problémák kb. 60-70 %-a visszavezethető a nem megfelelő, az adott állatfaj biológiai igényeit kielégítő tartási és takarmányozási körülményekre, 20-25 %-a megelőzhető a rendszeres és szakszerű vakcinázásokkal és élősködők elleni védekezéssel, a maradék 5-15 % a különféle balesetek és a műtétek kategóriájába tartozik. Tehát a legfontosabb feladatunk a kiszemelt állatfaj biológiai igényeinek utánanézni - főleg egzotikus állatfajok esetében fontos ez, mint például a leguán, kaméleon, papagáj. Olyan állatfajok esetében, ahol több alfaj és fajta közül választhatunk (például kutya, macska, ló, juh, kecske), az egyes fajták és alfajok jellemzőinek is érdemes utánanézni!

Ezen felül mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy milyen tartási lehetőségeink vannak (kertes ház, társas ház, panel lakás, az udvar mérete, a szomszédok és az anyagi lehetőségeink) Vizsgáljuk meg saját magunkat is: tudjuk-e vállalni az állatot, lesz-e rá elég időnk? Hiszen naponta kell a kis állatkával foglalkozni, és gondoskodni majd az etetésről, itatásról, takarításról is.

Az internetre bárki bármit feltölthet ellenőrzés nélkül, így sokszor félrevető információkhoz jutunk! Én inkább a különféle szakkönyveket javaslom, ugyanis ezeket valaki lektorálta egy, az adott szakterületen jártas szakember - a nevét adta a könyvhöz.

Amennyiben már tájékozódtunk, és főbb vonalakban átgondoltuk a döntést, akkor vegyük fel a kapcsolatot egy szakemberrel - például állatorvossal, aki elfogultság nélkül ad felvilágosítást és tanácsokat: Mire figyeljünk az állat kiválasztása során? Milyen kötelességei vannak az eladónak?

Például egy kiskutya esetében kb.10-12 évre választunk magunknak társat. A kiskutya vásárlása után számítani kell a felmerülő állatorvosi költségekre, ami körülbelül 30.000 Ft (vakcinák, mikrochip, veszettségoltás). Az ivartalanitás elvégzése körülbelül 25-30.000 Ft költséget jelent majd. Egy 10 kg-os kutyus takarmányának a beszerzése éves szinten körülbelül 50.000 Ft-ba fog kerülni, és a külső és belső élősködők elleni védekezés évente további 35.000 Ft-ot jelentenek majd. A veszettség elleni évenkénti oltás általában 5.000 Ft kiadást jelent. Éves szinten mindösszesen, nagyjából 100.000 Ft-tal kell számolni, illetve célszerű még 50.000 Ft-ot tartalékolni arra az esetre, ha valami baleset történne, vagy ha a leggondosabb ellátás ellenére is valamilyen fertőzés történne, betegség alakulna ki!

A bőr- és szívférgességről

A felmelegedéssel párhuzamosan Magyarországon új ízeltlábúak jelennek meg, amelyek sajnos olyan kórokozókat hordoznak, illetve hordozhatnak, amelyek Magyarországon eddig még korábban nem fordultak elő. Ilyen kórkép a korábban csak mediterrán éghajlatú területeken leírt szúnyogfaj által terjesztett bőr- és szívférgesség. A két kórkép kórokozója más és más, de mindkettőt ugyanaz a szúnyogfaj terjeszti.

2017-ben elvégzett saját vizsgálatok eredményei alapján Csurgó 30 km-es körzetéből származó minták esetében 20 %-os volt a bőrférgesség fertőzöttsége! Szívférességet diagnosztizálására még nem került sor, de mivel országos szinten (Szeged és környéke, illetve Budapest) gyorsan terjed a fertőzöttség, előbb-utóbb számitani kell a betegség megjelenésére! A védekezés alapja a minden évben a szúnyogszezon kezdete előtt elvégzett szűrővizsgálat és a szúnyogszezon idején a szakszerű szúnyogok és/vagy a fertőző formák elleni védekezésből áll!

A veszettségről

A veszettség vírus okozta, gyógyíthatatlan fertőző betegség, amely harapás, nyál útján terjed. A Magyarországon érvényben lévő jogszabályok szerint minden 3 hónaposnál idősebb kutyát kötelező veszettség ellen beoltani, majd a vakcinázást 6 hónap elteltével megismételni, így kell kialakítani az állatok alapimmunizálását. Ezt követően minden évben kötelező elvégezni a veszettség elleni védőoltást. Veszettség elleni vakcinával beoltani csak és kizárólag mikrochippel megjelölt kutyát lehet. Magyarországon a macskák veszettség elleni vakcinázása nem kötelező, de különösen a kijáró macskák esetében ajánlott!

Abban az esetben, ha egy húsevő megharap egy embert, felmerül a veszettség gyanúja. Kutya, macska esetében ekkor megfigyelési zárlatot rendelnek el az állatra, amely során a hatósági vagy a jogosult állatorvos többször ellenőrzi a házi kedvencet (az ellenőrzés az esetleges megváltozott viselkedésre, idegrendszeri tünetekre irányul). A megfigyelési zárlat ideje 14 nap, ha az állat 1 éven belül volt veszettség ellen vakcinázva, ellenkező esetben 90 nap. Abban az esetben, ha az állat elpusztul a megfigyelési zárlat ideje alatt, el kell végezni állami költségre az elpusztult állat veszettségre irányuló kórbonctani vizsgálatát.

A hatályban lévő jogszabály lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha szakszerűen végrehajtották a a veszettség elleni alapimmunizálást (2 oltás 6 hónapon belül, csak a veszettség virusával szembeni antigént tartalmazó vakcinával), akkor lehetőség van az ún. nagy kombinált vakcina beadására, amely a veszettség vírusának antigénjén kívül a leggyakoribb fertőző betegségek elleni antigént is tartalmazza (szopornyica, adenovirus okozta májgyulladás, parvovirus, leptospirózis).

A kutyák és macskák fogkövességéről

Szemben az emberekkel, a kutyák és macskák esetében nem a fogszuvasodás, hanem a fogkövesség a leggyakoribb szájüregi probléma. A fogkő az állatok fogain maradó lepedékben lerakódó ásványi sókból alakul ki, amely következtében fogínygyulladás, majd fogínysorvadás alakul ki, valamint kellemetlenné válik az állat szájszaga. A fogínysorvadás következtében a fogak kilazulnak és kiesnek. A fogkövesség kialakulásában hajlamosító tényezőként kell megemlíteni a lágy eleségek (konzervek, alutasakos eleségek, szalámik) etetését, én ezért a száraz tápok etetését javaslom a kutyáknak és macskáknak egyaránt.

A megelőzés a 3-6 havonta elvégzett szájüregi vizsgálatán, valamint a fogkövek és a lepedék eltávolítását elősegítő takarmánykiegészítőkön vagy fogkövesség megelőzését szolgáló tápok etetésén alapul. A különbözű, úgynevezett kutyafogkefék a lepedék eltávolítását segítik, de a már kialakult fogköveket nem távolítják el!

Miért kell védekezni a belső paraziták ellen?

A házi kedvenceinkben előforduló paraziták között nagyon sok olyan faj van, amelyek bennünk emberekben idézhetnek elő súlyos megbetegedést, vagy akár bele is halhatunk a fertőződésbe! Tehát házi kedvenceinket nem csak saját egészségük érdekében, hanem azért is kell rendszeresen és szakszerűen féregteleníteni, hogy minket embereket ne fertőzzenek meg!

A külföldi szakmai ajánlások ugyan 3 havonta végrehajtott, a testtömegnek megfelelő féregtelenítést javasolnak, én havonta elvégzett féregtelenítést tartom megfelelő védekezésnek, különösen a lakásban tartott kedvencek esetében! A havonta elvégzett féregtelenítésre az hazai viszonyok miatt van szükség. Magyarországon a kutyák kb. 25-30 %-át oltják minden évben rendszeresen veszettség ellen és évente egyszer féregtelenitik az oltások idején. Azokban az országokban, ahol a készítményekre vonatkozó szakmai ajánlások készülnek a kutyák 80-90 %-át rendszeresen féregtelenítik 3 havonta! Mivel Magyarországon a kutyákat nem féregtelenítik rendszeresen, valamint sokan nem szedik össze a kutyák ürülékét a közterületeken, szemben a külföldi szokásokkal, a környezetünkben igen komoly parazitapete-fertőzöttség van!

Minden készítmény használati utasítását gondosan el kell olvasni, az adagolást ez alapján kell pontosítani, illetve figyelembe kell venni az egyéb utasításokat és javaslatokat is! A javasolt tablettamennyiségek általában a következők:

kutyáknak általában:

	2-5 kg között	1 ⁄ 2 tabletta
	5-10 kg között	1 tabletta
	10 kg felett	minden megkezdett 10 kg-ra +1 tabletta

macskák esetében általában:

	0,5-2 kg között	1 ⁄ 2 tabletta
	2-4 kg között	1 tabletta
	4 kg felett	minden megkezdett 4 kg-ra +1 tabletta

Bolhák elleni védekezés

Házi kedvenceinken vért szívó nőstény bolhák akár naponta 40-50 petét is rakhatnak! Ezek a bolhapeték az állat környezetében ( fekhely, szőnyeg, kanapé stb.) szóródnak szét és ott akár 6 hónapig is életben maradhatnak!

Az embernek, valamint az egyes állatfajoknak megvan a saját bolhafaja, de ennek ellenére házi kedvenceinken az úgynevezett macska-bolhát találjuk meg! A bolhák nem csak nyugtalanítják az állatokat, hanem a nyálukban lévő fehérjékkel szembeni allergiás bőrgyulladás is kialakulhat, valamint kórokozókat is terjeszthetnek (emberi pestis, paraziták).

A védekezés során kiemelt jelentősége van annak, hogy az állat testtömegének megfelelő kiszerelésű készítményt válasszuk!

Kullancsok elleni védekezés

Nagyon fontos dolog tudni, hogy a kullancsok már 7 C° felett aktivizálódnak és támadnak! Ezek alapján én valójában az egész éven át végzett folyamatos szakszerű kullancsok elleni védekezést javaslom a megfelelő készítménnyel. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az állat testtömegével, és ennek ismeretében használjuk az egyes készítményeket!

A kullancsok számos kórokozót terjesztenek (babeziózis, Lyme-kór, encephalitis virusa, Anaplasma stb.).